INTERJÚ MARTIN WANDÁVAL

Nem rég láthattátok a blogon a Fall ins Kristall című editorialt, amit Martin Wanda fotózott. Érdekelt, hogy mi inspirálta ennél a divatanyagnál, mióta fotóz, kik a példaképei, szóval gondoltam csinálok vele egy kis interjút, amelyben mindezeket elárulja nekünk. Wanda a MOME másodéves hallgatója. Sajnos még nem volt alkalmunk együtt dolgozni, de ha minden jól megy hamarosan erre is sor kerül.

Mikor kezdtél el fotózni, és mi vett rá arra, hogy ezzel foglalkozz? 

 14 éves koromban kezdtem el fotózni. Persze először a szokásos -vízcsepp a fűszálon, pocsolyában tükröződések stb keltették fel az érdeklődésemet, utána hamar az emberek felé fordultam. Eleinte sokat fotóztam saját magamat, a barátnőimet, utána jöttek a modellek .. Édesapám fotóművész – ha lehet így fogalmazni – a véremben van a dolog- legalább is ebben a közegben nőttem fel – de 14 éves koromig nem gondoltam rá, hogy fotós legyek. Mindig vonzottak a kreatív területek –  akartam divattervező lenni, grafikus, rendező, operatőr ( ez a mai napig foglalkoztat) stb, de a végső lökést egy fotográfus nő , Lara Jade munkássága jelentette, aki akkor lenyűgözött és szépen rájöttem, hogy a fotográfia az a terület,ahol kiélhetem mindennemű ambícióm és kreativitásom.

Hogy jellemeznéd a fotóid stílusát? Melyik fotós munkáiból inspirálódsz?

Mivel még csak 21 vagyok, nem beszélnék arról, hogy van egy végleges, kialakult stílusom -talán nem is jó, ha az ember végleg megtalálja azt, és utána nem tud újulni. Egyelőre foglalkoztat a kísérletezés, érdekelnek a különböző analóg technikák, a különböző médiumok keveredése stb. De ami biztos, a fotóimban van egy erőteljes filmes, irodalmi és képzőművészeti irányultság. Talán a festészet (romantika, szentimentalizmus, pre-raffaeliták, szecesszió) hatott rám a leginkább – az érzékenységükkel, érzelmességükkel, illetve a “sötétség” felé vonzódásukkal együtt.
Sok fotós munkáit szeretem, de akit kiemelnék az Tim Walker, Eugenio Recuenco, Hedi Slimane, és a magyarok közül legnagyobb kedvencem Dobos Tamás.

Van kedvenc fotód vagy editorialod, esetleg olyan ami hatással is volt a fejlődésedre mint fotós?

Hogy mi a kedvenc fotóm/editorialom ez hétről-hétre változik. A fentebb említett fotósok munkái mindig lenyűgöznek – főleg Tim Walker anyaigaiban ez a barokkos monumentalitás – persze ez nem csak a fotós, hanem a stylist érdeme is.
Mostanában a fotósok mellett inkább modellek és a róluk készült anyagok inspirálnak, mint pl. Miles McMillan, Andrej Pejic, Eugeniy Sauchenka, David Chiang vagy Jackson Rado (:)).. Tehát most éppen legszívesebben csak hosszúhajú fiú modelleket fotóznék, de sajnos itthon nem nagyon rohangálnak ilyen srácok..

Szeretnél külföldön dolgozni, vagy inkább maradnál itthon?

Mindenképp szeretnék külföldön is dolgozni – nagyon vonz London. Egyelőre egy olyan elképzelés él a fejemben, hogy nem akarok elszakadni Magyarországtól, de külföldön is élnék/fotóznék.

Hogyan látod a magyar divatszakmát színvonal és fejlődés szempontjából?

Kb 1,5 – 2 éve foglalkoztat a divatfotózás komolyabban, ez azért nem sok idő. Ami biztos: rengeteg tehetséges fiatallal találkozom , olyanokra is gondolok itt, akik még csak tanulnak – legyen szó tervezőkről, sminkesekről, fotósokról, akik szívvel-lélekkel csinálják ezt – de tény, hogy mindnyájunkban felmerül a kérdés olykor,hogy jó-jó,de mégis miből fogunk élni? 😀
Szerintem van itt minőségbeli fejlődés, de amit megfigyeltem még, hogy nagyon kevés a jó stylist, aki nem csak leveszi az üzletekben található cuccokat a polcról, és feladja a modellre úgy ahogy a boltban a próbababán látta. Ezt én is meg tudom csinálni, ehhez nem kell stylistnak lenni! Imádom, ha valaki mer (ízléssel) bátor és kreatív lenni (szerencsére sikerült megtalálnom azokat, akikre ez teljesen igaz:)

Mint tanuló fotós hogy látod fotósképzést Magyarországon?

 Itthon egyetemi szinten 3 helyen oktatnak fotográfiát, de mellette számos jobb-rosszabb képzés is van.
Én a MOME-n tanulok, most leszek 2. éves – nagyon szeretem, de amit ott tanulunk az inkább a kiállítóterek művészeti fotográfiája. (Nem mintha kizárnám a művészet és divatfotó átjárhatóságát, de itt inkább azon van a hangsúly, hogy gondolkodni megtanuljunk, és mindezt fotográfiailag megfogalmazni.
Azt látom, hogy itthon most a művészeti fotográfiában az esztétika (ami a divatfotónál elsődleges) itt nem kap nagy hangsúlyt. A nyers valóság megmutatása az ami most megy.
Ezzel nincs semmi baj, de röviden: ha divatfotós akarsz lenni, akkor ezt magadtól kell megtanulni – és ehhez nincs is szükséged semmiféle papírra.
Két suliba is járok: a MOME-n fotóra, és az ELTE-n filmelméletet, filmtörit és esztétikát hallgatok – de ahhoz amit csinálni akarok, ezek csak közvetetten segítenek hozzá: szert tehetek egy olyan műveltségre, amiből a későbbiekben is lehet inspirálódni.

 Mi inspirált a legújabb, Fall ins Kristal c. editorialodnál?

 A Fall ins  Kristal editorial kiindulópontját az anyagban szereplő maszk jelentette, amit egy divattervező barátnőm, Hegedűs Dóra (MOME) készített. Vele már többször is dolgoztam együtt, sőt nagyon jól megy nekünk az együtt-gondolkodás – mondhatni art director-párosként működtünk itt 😀 Sok-sok közösen megvalósítandó projektünk van még, többek között most nyár végén forgatunk majd fashion videót is…
A fotósorozat alapjául E.T.A. Hoffman Arany virágcserép c. kisregénye szolgált. (A cím is egy – a könyvből származó idézetre utal: “Kristályba lesz zuhanásod”) E köré létrehozhatnánk egy egész editorialt, ami tükrözi a kisregény mesés, fantasztikus realista világát.
Ehhez aztán sikerült megtalálni a megfelelő embereket, Ottóval és Esmeraldával azóta már volt egy másik fotózásunk is, és úgy gondolom, nem ez volt az utolsó – mert nagyon értik,amit akarok…

(a stáb a következő:

Photo: Wanda Martin
Styling: Otto Horvath
Models: Gina P., Ben (vm)
Make up: Esmeralda Karolina Neszteli
Hair: Zsolt Subert (saco)
Mask: Dora Hegedus, Jennifer Horvath
Tipo: Mate Csillag)

Milyen akadályokkal találkozol a munkád során?

 Szerencsére egyelőre minden simán megy. Amit eltervezek, azt általában sikerrel megvalósítom. Ami mindig kicsit maga alá gyűr, az az áskálódás, a rosszindulat, de ezzel is csak egy-két ember felől találkoztam még, amit naívan sosem tudok mire vélni, de aztán hamar túllépek a dolgon, és csinálom tovább amit és ahogyan elképzelek.. Örülnék ha nem kellene elveszítenem ezt a naiv bizalmat az emberek felé 🙂

Kevés női divatfotós van Magyarországon. Ezzel kapcsolatban kaptál visszajelzéseket?

 Igazából nincs is olyan kevés női fotós, sőt egyre több,de valahogy a divatfotózás terén valóban kevesen vagyunk.
Már többször hallottam ezt modellektől, hogy “te vagy az első női fotós, akivel együtt dolgozok”, de ez titokban mindig megelégedettséggel tölt el:)
Pont 1-2 hónapja mondta az egyik lány modellem, hogy nagyon szeret velem együtt dolgozni, mert szerinte nőként jobban meglátom a modellben azt az előnyös oldalát, amit ő is szeret. Nyilván ez csak egy szempont, de a lényeg, hogy semmilyen negatív élményem nem származott még abból, hogy nő vagyok.:)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s